első kiadás Kaffka Margit: Csendes válságok (Nyugat Kiadás, 1910)
Kiadó: Nyugat Kiadás
237 oldal
19 cm x 13 cm
Nyomtatta Légrády Testvérek könyvnyomdája
Kaffka Margit, teljes nevén Kaffka Margit Emília Johanna, névváltozat: Kafka (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1. ) író, költő.
Ady Endre a „ nagyon-nagy író-asszony” -nak nevezte a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását nemcsak Kiss József és A Hét íróköre befolyásolta, hanem – saját vallomása szerint – Szabolcska Mihály is.
Apja Kaffka Gyula (1851– 1886) főügyész volt, de korán meghalt, így a család szerény körülmények között élt. Anyja Urai Uray Margit (1860– 1934).
1880. június 15-én keresztelték. Ösztöndíjasként tanult Miskolcon, a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, ennek fejében egy évet tanított a városban. Ezután Budapesten tanult tovább, és 1902-ben az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Visszatért Miskolcra, és a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant; tanítványai imádták. Itt jelentek meg első írásai is, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Szoros baráti kapcsolatban állt Kosztolányival, Babitscsal, Szabó Dezsővel és Balázs Bélával is.
1905. január 5-én ment férjhez Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz. A következő évben született meg gyermekük, László. Férjét 1907-ben a Földművelődésügyi Minisztériumba helyezték, így Kaffka elszakadt az általa nem kedvelt Miskolctól, de a pár házassága néhány év alatt tönkrement, elváltak. Budapesten 1910– 1915 között tanárként dolgozott, közben 1914. augusztus 18-án Szegeden férjhez ment Bauer Ervin elméleti biológushoz, Balázs Béla testvéréhez. Az első világháború kezdetekor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalomnak élt.
1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, amely az értékeit vesztett dzsentritársadalommal és a századfordulón élő nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikert aratott regényét, a Hangyabolyt – amelyben a zárdában töltött éveket idézi fel – 1917-ben adták ki.
Az I. világháború után, tizenkét éves fiával együtt a spanyolnáthajárvány áldozatává vált. December 4-én a Farkasréti temetőben helyezték őket örök nyugalomra.
(wikipedia)
ELŐSZÓ
Részlet a könyvből:
Friss reggelidőben érkeztek és becsöngettek a szunnyadó házba. A legelső hajó hozta őket, mikor a folyóparti gyárak áttetsző, búgó tülökszava végigrezgett a Dunán és vizszagu, nagy garabonciás szellők nekilódulva átcsatangolták a homályos utcákat. A két fiu ma látta a hajnalt belepiroslani a viz hideg acéllapjába; szigetek halványan rügyező fáit látták, terhes, szaladó uszályhajókat és lenge ladikokat, pihenve a fölengedt, tavaszi vizén. A sima, fiatal arcuk átszinesedett, amikor felhágtak a kis nyaralóváros hegyisikátorán és lihegve, fújva álltak a zöldrácsos utcaajtó előtt.
A kiskerten át jött Rézi; - jóindulatu, nyugodt családi házak e halk és derüs Rézije. A kulcs megzörrent a kezében és szólt ragaszkodó, csendes örömmel:
- Lám, a pesti úrfiak!
Ugy tett, mintha ismerné a másikat, a vendéget is, akinek az érkezéséről úgyis tudott. Körülrepeste őket, az ujja hegyét remegve és futtában végighúzta a fiatal gazda vállán, előrement, majd visszafordult...
TARTALOM
Csendes válságok 5
Az ember meséje 33
Idill 51
Soror Annuncia 63
Tavaszi alkony álma 78
Egy nap 104
Az orsó mellől 120
Kaland 133
Ünnep 148
Rablás 164
Utak 178
Külön uton 197
A kisasszony 215
A jó barát 230
Kaffka Margit elbeszélésekkel kezdte prózaírói pályafutását, s a műfajhoz haláláig hű maradt. Elbeszéléseiben a korszakváltás nyugtalanságainak teljes térképét megrajzolja, s az új életérzéshez, mely egyidejűleg forradalmas újat-akarás és gyógyíthatatlan nosztalgia régi, semmibe-tűnt harmóniák után, a műfajt is hozzáigazítja. Írásai megtelnek színnel, fénnyel, hangulati elemekkel s az emberi nyugtalanság soha ki nem fejezett motívumaival. Kivételes írói érzékenyésge minden fontos külső és belső jelzést felfogott, s törekedett is az élet új törvényeinek és sorsszerű változásainak művészi fölfedezésére. Egyik méltó utóda, Kádár Erzsébet írja, hogy „ az összefüggések fonalait követve a kor minden nagy kérdése felé a szerző és a nyugtalan lélek mohóságával kinyújtotta a kezét”. A változásokat mindenekelőtt az emberek életében és sorsában méri föl, beteljesült vagy beteljesületlen szerelmeken, felbomló vagy szövődő kapcsolatokon, elfojthatatlan lázadásokon vagy kényszerű megalkuvásokon, új vágyak hatalmán és emlékek vonzásán, válságok előtti és válságok utáni állapotokon, s mind azon, ami az életet gyötrelmes valódiságával és nyugtalanító szépségével teljessé teszi. A Csendes válságok Kaffka Margit elbeszéléseinek minden eddiginél teljesebb gyűjteménye.
"Csendes válságok
Ez a czim csak az első novella czime ugyan Kaffka Margit könyvében, de egyképen ráillik a kötet mind a tizennégy novellájára. Kaffka Margit nem külső történeteket ír meg, nem arra veti a súlyt, a mi az emberrel, hanem a mi az emberben történik.
Azokat az embereket látja meg és rajzolja, a kikben sokszoros, erős visszhangot ver fel az élet minden jelensége, finom érzékenységeket takar a szó, melyet kimondanak, sokáig, hevesen rezonál a szó, melyet hallanak.
Vannak napok, mikor valaki csupa érzékenység, csupa kitakart sebhely — ezt mondja egyik novellájában. Ő pedig azokon a napokon szereti meglepni az embereit, a mikor csupa kitakart sebhely a lelkük, a mikor minden érzékenységük napfényre kerül.
A mi történik velük, a is érdekes, mert ennek az irónőnek nemcsak mondanivalója van, hanem elmondani valója is, de a végén rájövünk, hogy nem ez volt a fődolog, hanem az, a mi a történet mögött remegett: a szemek fájdalmas elborulásai, a halk, elfojtott sóhajtások, lázban égő ajkak és befelé sírt könnyek, a melyek a külső, történt dolgoknak mélységet adnak.
A módja ez: megrajzol egy szinhelyet, egy asszonyi lakást, egy magányos házat, egy klastromi iskolát, egy tájképet, de úgy, hogy ezzel a rajzzal már fölkelti az olvasóban azt az érzékeny, hatásokra fogékony hangulatot a mely a következők befogadására szükséges. Ehhez nagyon jól ért, bizton kézzel pendíti meg a lelkünk húrjait, hogy aztán azt játsszon rajtuk, a mit akar.
Aztán egyenesen belevezet alakjainak lelkébe, nem magukban rajzolja az embereket, hanem egymáshoz való viszonyokban, azt a hatást keresi, a melyet az egyik ember szava, cselekvése a másikban kelt.
Ideges rezgések szaladnak láthatatlan lelki vezetékeken az egyikből a másikba, hirtelen nagy feszültség áll be a lelkekben, hogy aztán vagy erős exolózióban süljön ki, vagy pedig hirtelen ellankadjon a szerint, a mint olyan újabb hatás jön, a mely még feljebb fokozza, vagy elvágja a feszültséget.
A szinjáték mögött, melyet az előadás sajátságos, egyéni és néha meglepően gazdag hajlékonysága tesz még szinesebbé, gyakran megjelenik egy kiváncsi asszonyi fej, befelé néző, de azért a külsőségeket is jól meglátó szemekkel, mozgékony orrczimpákkal. "
(huszadikszazad. hu)
Jelenlegi ára: 6 800 Ft
Az aukció vége: 2021-04-21 20:00 .
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése